Egy olyan lépéssel, ami hangosan hirdeti: “na, a jövőnek végre van üzleti terve!”, az NVIDIA és az Uber bejelentette partnerségét a GTC Washington D.C. rendezvényen, hogy bevezessék a világ egyik legnagyobb 4-es szintű (L4) autonóm járműhálózatát. Az ambiciózus terv szerint 2027-től fokozatosan 100 000 robotaxi és autonóm szállító járművet állítanak forgalomba. A kezdeti lendületet megadva, az autóipari óriás Stellantis áll készen arra, hogy az Uber robotaxi szolgáltatásaihoz az első 5 000 L4-es járművet szállítsa.
A gigantikus művelet agya az NVIDIA DRIVE AGX Hyperion 10 platformja lesz, egy gyártásra kész referenciaarchitektúra, amelyet arra terveztek, hogy gyakorlatilag bármely járművet L4-képessé tegyen. Ez nem csupán egy felpumpált tempomatrendszer; a platform két Blackwell architektúrájú DRIVE AGX Thor SoC köré épül, amelyek adatcunami-szerűen dolgozzák fel a szenzorcsomagból érkező információkat, beleértve 14 kamerát, kilenc radart és egy lidart. Ez a járműveknek azt a számítási izomzatot adja, amivel képesek kezelni a komplex városi forgalmat emberi dajka nélkül, összeolvasztva az érzékelőadatokat, hogy navigáljanak a városi utcák kiszámíthatatlan káoszában. Az Uber nagyszabású stratégiája egyetlen, egységes fuvarmegosztó hálózat létrehozása, ahol autóját vagy egy ember, vagy egy szilíciumagy vezeti, annyi teraflopol, hogy az ember szája tátva marad.
Ez nem csupán egy exkluzív klub. A partnerség egyre bővülő ökoszisztémát ölel fel, ahol a Lucid és a Mercedes-Benz is kihasználja a DRIVE Hyperion platformot saját L4-es ambícióihoz. Az autonóm teherautó-szektor is bekapcsolódik az akcióba, olyan vállalatokkal, mint az Aurora, a Volvo Autonomous Solutions és a Waabi, amelyek L4-es teherautókat fejlesztenek az NVIDIA hardverén. Az ilyen léptékű AI-modellek betáplálásához az NVIDIA és az Uber egy közös “adatgyárat” is fejleszt az NVIDIA Cosmos platform segítségével, hogy feldolgozzák a betanításhoz és validáláshoz szükséges több millió órányi vezetési adatot.
Miért fontos ez?
Ez a partnerség kritikus váltást jelez a szétszórt, lokalizált autonóm jármű kísérleti projektekből a tömeges iparosításra irányuló összehangolt törekvés felé. Egy szabványosított, nagy teljesítményű számítástechnikai platform (NVIDIA) és egy hatalmas globális mobilitási hálózat (Uber) kombinálásával, egy hagyományos autógyártóval (Stellantis) kiegészítve, összeállnak a mozaikdarabok a robotaxik széles körű kereskedelmi forgalomba hozatalához. Ez arra utal, hogy az iparág túllép a “lehetséges ez?” fázison, és belép a sokkal bonyolultabb “hogyan tegyük nyereségessé és skálázhatóvá?” fázisba. A városok, az ingázók és az emberi sofőrök légiója számára a robotaxi apokalipszis – vagy utópia, kinek mi – most kapott egy sziklaszilárd dátumot a naptárban.
