A gigantikus álmokhoz gigantikus gyárak dukálnak, tartja a mondás, és a SpaceX ezt most komolyan is veszi. A cég épp egy vadonatúj, 250 millió dolláros létesítményt húz fel dél-texasi Starbase komplexumában, amit talán nem meglepő módon „GigaBay”-nek kereszteltek. A cég dokumentumai szerint ez a 65 000 négyzetméteres komplexum úgy lett megálmodva, hogy elképesztő mértékben felgyorsítsa a Starship rakéták gyártását, integrációját és felújítását – azoknak a járműveknek, amelyekkel Elon Musk autonóm robotokat, és végül embereket szándékozik a Marsra küldeni.
A GigaBay bejelentett termelési célja, tipikus Musk-módra szinte földöntúli: „évi 1000 rakéta”. Bár ez a szám inkább tűnik merész álomnak, mint kőkemény realitásnak, egyértelműen jelzi a szándékot, hogy a rakétagyártást a kézműves műhelyek intimitásából egy autóipari futószalag pörgős valóságába katapultálják. Az építkezés már javában zajlik, a befejezést 2026 decemberére tűzték ki. A létesítmény a beszámolók szerint a bolygó egyik legmonumentálisabb ipari épülete lesz, 24 munkaállomással és 400 tonna emelésére képes darukkal.
Miért fontos ez?
A GigaBay alapvető paradigmaváltást jelent az űrutazás gazdaságtanában és logisztikájában. Történelmileg a rakéták alacsony példányszámban gyártott, kiszámíthatatlanul drága, egyedi darabok voltak. A „gigagyár” tömeggyártási modelljének rakétatechnikára való alkalmazásával a SpaceX egy olyan újrahasznosítható Starship flotta létrehozását célozza, amely elegendő egy önellátó város alapításához egy másik bolygón. Ez nem csupán több rakéta építéséről szól; ez a bolygóközi szállítás iparosításáról, a kozmikus futószalag beindításáról. Ha sikerrel jár, a többbolygós emberiség kilátása kevésbé lesz sci-fi klisé, és inkább egy gigantikus logisztikai feladvány, amit egy texasi, méretes monstrumgyár vár, hogy végre a sarkára álljon és pontot tegyen a végére.
