A japán ipari robotika óriása, a Fanuc Corporation az Nvidia-val fogott össze, hogy egy komoly adag mesterséges intelligenciát pumpáljon gyári robotjaiba. Az együttműködés a Fanuc Intelligent Edge Link and Drive (FIELD) rendszerére összpontosít, ami gyakorlatilag egy agyat teremt az automatizált gyárak számára, ahol a robotok magukra taníthatnak új trükköket. Közös közleményükben a cégek azt állították, hogy a kollaboratív tanulás révén egy feladat, aminek elsajátítása korábban nyolc órát vett igénybe egyetlen robotnak, azt nyolc robot mindössze egy óra alatt megtanulhatja. A befektetők azonnal ráharaptak a vízióra, az egekbe küldve a Fanuc részvényeit a hírre.
Egy, a kötelező forradalmi retorikával teli közleményben az Nvidia alapítója és vezérigazgatója, Jen-Hsun Huang kijelentette: „Az AI korszaka eljött,” hozzátéve, hogy „az intelligens robotok, amelyek képesek megérteni környezetüket és interakcióba lépni az emberekkel,” annak egyik legizgalmasabb alkotásai. A terv az Nvidia GPU-gyorsított hardverének és mélytanulási szoftverének teljes stackjét használja, hogy az AI-t a felhőből egészen az egyes robotokig eljuttassa. Ez a „fizikai AI” nyomulás azt is jelenti, hogy a Fanuc robotjai integrálódnak az Nvidia szimulációs keretrendszereibe, lehetővé téve a gyáraknak, hogy komplex automatizálási forgatókönyveket építsenek és teszteljenek egy virtuális „digitális iker” környezetben, mielőtt egyetlen fizikai kart is bevetnének.
A lépés nem a semmiből jött. Az ipari robotika terepe egyre forróbb, különösen a SoftBank legutóbbi, gigantikus felvásárlásával, mely során a versenytárs ABB robotikai divízióját vette meg egy laza 5,4 milliárd dollárért. Ez az üzlet a SoftBank részéről a „fizikai AI” felé irányuló jelentős stratégiai nyomulást jelez, nyomás alá helyezve az olyan bejáratott szereplőket, mint a Fanuc, hogy újítsanak, vagy lemaradnak. Miközben a Fanuc részvényeinek értékelése olyan szinteket ért el, amelyek azt sugallják, a befektetők már beárazták az AI-hajtotta növekedés éveit, a cég arra fogad, hogy az okosabb, önfejlesztő robotok már nem sci-fi, hanem versenyképességi kényszer.
Miért fontos ez?
Ez a partnerség alapvető elmozdulást jelent a robotok programozásától a betanításuk felé. Ahelyett, hogy minden egyes specifikus, ismétlődő feladathoz manuálisan kódolnák őket, az ipari robotok egyre inkább tapasztalatból tanulnak majd, egyénileg és kollektíven is. Az AI és a szimuláció kihasználásával a gyárak agilisabbá válhatnak, lehetővé téve a robotok számára, hogy költséges és időigényes újraprogramozás nélkül alkalmazkodjanak az új termékekhez és folyamatokhoz. Ez felgyorsítja a rendkívül autonóm „sötét gyárak” felé való elmozdulást, és feloldhatja az automatizálás korlátait olyan iparágakban, mint a logisztika és az élelmiszergyártás, ahol a változékonyság hagyományosan komoly akadályt jelentett az ostoba, ismétlődő gépek számára.
