A Tesla, Inc. most büszkén tárta elénk Optimus Gen 3 humanoid robotjának legújabb kezeit, melyek – bár nem harsányan, de annál jelentősebben – egy egészen más dimenzióba emelik a kézügyesség fogalmát. Minden egyes kéz immár 22 szabadságfokkal (DoF) büszkélkedhet, ami óriási ugrás az előző, 11 DoF-os változathoz képest, és már-már ijesztően közel jár az emberi kéz 27 DoF-jához. Az előző iterációnál állítólag négyszer érzékenyebb tapintásérzékelőkkel felvértezve ezek a kezek már most is javában dolgoznak a Tesla fremonti gyárában: akkumulátorcellákat szerelnek össze és kényes vezetékeket kezelnek hátborzongató pontossággal. A cél egy olyan kéz, amely millió ciklust is kibír, de emellett elég pénztárcabarát ahhoz, hogy a tömeggyártás szalagjaira is felkerülhessen.
Persze, ne legyenek illúzióink: mivel ez egy Elon Musk projekt, az ambíció itt nem áll meg egy szimpla, jobb gyári munkás megépítésénél. Egy friss nyilatkozatában Musk, a tőle megszokott lazasággal, kijelentette: „Az Optimus lesz a Von Neumann-szonda.” Az avatatlanoknak, akik esetleg nem töltötték a gyerekkorukat sci-fi regényekkel a takaró alatt, ez John von Neumann fizikus elméleti önsokszorozó űrhajójára utal, amelyet arra terveztek, hogy erőforrásokat bányászva és exponenciálisan másolatokat építve fedezze fel a galaxist. Ez egy klasszikus Musk-manőver, amitől már a falra mászunk, de mégis imádjuk: bemutat egy lenyűgöző, de inkrementális hardverfrissítést, majd mintha csak a reggeli kávéjáról beszélne, lazán megjegyzi, hogy ez csak egy aprócska lépcsőfok az univerzum kolonizálásához.
Miközben ma az Optimus még a zoknik hajtogatásának nemes művészetét sajátítja el, Musk útitervében milliárdnyi ilyen robot szerepel, amelyek először automatizálják a munkát a Földön, majd – mintegy robotikus pionírként – a Marsra és az aszteroidaövre kerülnek, hogy megépítsék a földönkívüli civilizáció infrastruktúráját. A kezek pedig, mondanunk sem kell, ennek a kozmikus kirakósnak egy abszolút kulcsfontosságú darabja. Egy robot, ami képes egy másik robotot építeni, a nyersanyag bányászatától az utolsó csavar helyére illesztéséig, az földi előfutára annak a gépezetnek, amely ugyanezt megteheti egy távoli holdon. Ez egy olyan merész terv, ami a sci-fi határát súrolja, de a mérnöki munka, mindenki szeme láttára, éppen most zajlik.
Miért fontos ez?
Ez a fejlesztés nem csupán egy apró hardverfrissítés a sok közül; ez egy alapvető, sorsfordító ambíciót takar, amely a robotikát az egyfeladatos, unalmas automatizálásból az univerzális, önsokszorozó munka birodalmába emelné. A Gen 3 kezek kézügyessége kulcsfontosságú lépés egy „univerzális konstruktőr” létrehozása felé – egy olyan gép felé, amelynek a kezéből szó szerint bármi kijöhet, még akár önmaga is. Ha a Tesla képes lesz megfejteni egy valóban általános célú, önsokszorozó humanoid megalkotásának gordiuszi csomóját, az nem csupán a gyárpadlón aratna diadalmas győzelmet; hanem megteremtené az alapját egy skálázható, földön túli ipari bázisnak, ezzel gyakorlatilag egy sci-fi álmot alakítva át egy kőkemény, hosszú távú vállalati misszióvá.






