A kétlábú robotok űrversenye egyre zsúfoltabb, és most az EngineAI is bedobta a közösbe a maga (űr)sisakját. A cég bejelentette, hogy partnerségre lépett az InterstellOr nevű kereskedelmi űrrepülési vállalattal, hogy 2028-ban egyik humanoidját egy szuborbitális küldetés keretében a magasba lőjék. A cél nem kevesebb, mint a robot képességeinek tesztelése mikrogravitációs környezetben – ez a lépcsőfok elengedhetetlen, mielőtt ezeket a gépeket komolyabb orbitális feladatokra fognák be.
Ez a bejelentés persze nem a semmiből jött. A NASA már évek óta csiszolgatja saját, Valkyrie névre keresztelt humanoidját, azzal a távlati céllal, hogy a Holdon vagy akár a Marson is bevesse. Az ügynökség olyan cégekkel is együttműködik, mint az Apptronik, hogy az Apollo robottal felpörgessék a humanoidok kereskedelmi hasznosítását – legyen szó földi vagy földön kívüli melóról. És persze ne feledkezzünk meg a szobában lévő elefántról: a Tesla Optimusáról. Elon Musk sosem rejtette véka alá, hogy saját robotjait a Marson akarja látni, valószínűleg egy SpaceX Starship fedélzetén, hogy előkészítsék a terepet az emberi kolonizációhoz. Adódik a kérdés: vajon az EngineAI 2028-as céldátumát nem előzi-e be egy egész Teslabot-flotta?
Az űrbe szánt humanoidok fejlesztése nem csak a látványos bemutatókról szól. A stratégiai előny egyértelmű: lepasszolni az unalmas, piszkos és veszélyes munkát a hús-vér asztronautáktól. Ezeket a robotokat úgy tervezték, hogy ugyanazokat a szerszámokat és munkakörnyezetet használják, mint az emberek. Ez azt jelenti, hogy egy napon kritikus karbantartási munkákat végezhetnek, javíthatják a meghibásodott berendezéseket, vagy akár szerkezeteket építhetnek az űrben – anélkül, hogy emberi életet kockáztatnának.
Miért fontos ez?
Egy humanoidot az űrbe küldeni – még ha csak egy szuborbitális ugrásról is van szó – komoly technikai kihívás és egyben sorsdöntő validációs lépés. Az EngineAI számára ez a küldetés nem csupán a „versenyről” szól, hanem arról, hogy bebizonyítsák: a hardverük bírja az űrrepülés kíméletlen körülményeit. A tágabb összefüggés pedig egy új, a Földön túli robotmunkára épülő kereskedelmi szektor hivatalos rajtja. Bár az utat az olyan kormányzati szervek kövezték ki, mint a NASA, a magánszektor most már egymásra licitálva igyekszik biztosítani azt a robotizált munkaerőt, amely a jövő infrastruktúráját építi és tartja majd karban a Holdon, a Marson és az űrállomásokon. Úgy tűnik, a robotasztronauták kora nem a távoli jövő, hanem a jelen kezdete.
