Hszincsiang kietlen tájain, Aral városában egy olyan ipari forradalom zakatol, ahol egyetlen emberi lábnyomot sem találni a gyáregységben. Egy gigantikus kínai textilüzemben 5000 szövőgép dolgozik megállás nélkül, a nap 24 órájában, egy olyan “lights-out” (sötét) üzemmódban, amelyet teljes egészében az AI és az automatizáció vezérel. Ez már nem egy sci-fi forgatókönyv, hanem a modern gyártás kőkemény valósága: ahol a versenyelőnyt már nem az olcsó munkaerő, hanem a könyörtelen, robotizált hatékonyság jelenti.
A létesítmény lenyűgöző – és valljuk be, kissé hátborzongató – példája a valódi „sötét gyárnak” (dark factory). Ez egy olyan üzem, amelyet úgy terveztek, hogy minimális emberi beavatkozással, vagy akár anélkül is működjön. Ez a lépés a kínai “Made in China 2025” stratégia egyik alappillére, amelynek célja, hogy az országot a világ alacsony költségű összeszerelő műhelyéből high-tech ipari nagyhatalommá transzformálja. Ahogy ez a gyár is bizonyítja, a textilipar – amelyet gyakran hagyományosnak és élőmunka-igényesnek tartanak – most a technológiai felfordulás kellős közepén találta magát.
Ez az üzem tökéletes illusztrációja azoknak a koncepcióknak, amelyeket a Translation not available (hu) című elemzésünkben jártunk körül, ahol a fókusz az emberek menedzseléséről az intelligens, autonóm rendszerek összehangolására helyeződik át. Míg korábban az olyan óriások, mint a Foxconn vagy a Xiaomi az elektronikai összeszerelés automatizálásával kerültek a címlapokra, ez a textilipari monstrum azt jelzi, hogy a sötét gyár modellje villámgyorsan terjed minden szektorban.
Miért fontos ez?
A hszincsiangi gyár több mint technológiai bravúr: ez egy nyílt hadüzenet a globális gyártási status quo ellen. Évtizedeken át a nyugati vállalatok azért szervezték ki a termelést, hogy profitáljanak Kína alacsony bérköltségeiből. Most azonban Kína egy olyan új versenyelőnyt épít, amelyet sokkal nehezebb lesz lemásolni: a gigantikus léptékű, hiperhatékony automatizációt. Ez a konkurenciát kényszerpályára állítja: vagy dollármilliárdokat fektetnek be ebbe a robotizált fegyverkezési versenybe, vagy kockáztatják az ipari jelentéktelenné válást. Az olcsó munkaerőre alapozott verseny korszaka hivatalosan is véget ért; megkezdődött az algoritmikus hatékonyság uralma.
