A kínai Hangcsouban egy új étterem nemcsak azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy a konyhai stáb több mint tíz automatizált robotszakácsból áll, hanem megdöbbentően alacsony áraival és újszerű társadalmi küldetésével is. A „24 Solar Terms AI Robot Restaurant” néven futó egységben egy tál tésztát mindössze 500 forintnak megfelelő jüanért mérnek, a kávé 300, a fagylalt pedig alig 150 forintba kerül. Ez azonban nem csupán egy jól hangzó marketingfogás: ez egy teljes gőzzel üzemelő high-tech kifőzde, ahol a robotok a wok-használattól kezdve a végső takarításig mindent kézben tartanak.
A konyhában sebészi precizitással zajlik az automatizált munka. Az egyik stir-fry (hirtelen sütő) robotot profi séfek mozdulataira tanították be, így több mint 100 különböző ételt képes elkészíteni, míg a dedikált tésztaállomás mindössze három perc alatt dob össze egy friss fogást. A 2026 januárjában tesztüzemben indult projektben robotkarok főzik a kávét, az étterem területén pedig önműködő takarítórobotok járőröznek. A helyi beszámolók szerint az ételek minősége olyan magas, hogy sok vendég meg sem tudná mondani: az ebédjét egy gép főzte.
Ám a vállalkozás legizgalmasabb része nem a technológia, hanem az az emberi tényező, amit a gépesítés lehetővé tesz. Az étterem ugyanis egyben közösségi ebédlőként is funkcionál a környéken élő idősek számára. Azzal, hogy a robotok átvállalják az ismétlődő, fizikailag megterhelő konyhai munkát, a hús-vér személyzet felszabadul, és arra fordíthatja az idejét, ami igazán számít: foglalkozhatnak a szépkorú vendégekkel, társaságot nyújthatnak nekik, és valódi közösségi életet generálhatnak.
Miért bír ez ekkora jelentőséggel?
Ez a hangcsoui étterem egy rendkívül meggyőző ellenpéldát mutat a „robotok elveszik a munkánkat” típusú technofóbiára. Ahelyett, hogy egyszerűen lecserélnék az élőerőt, itt a munkaerő átcsoportosításáról van szó. Az automatizáció elvégzi a „robotmunkát”, így az emberek azokra az empatikus, magas szociális intelligenciát igénylő feladatokra koncentrálhatnak, amelyeket a gépek soha nem fognak tudni betölteni. Mivel az olyan országok, mint Kína, egyszerre küzdenek a népesség gyors elöregedésével és a növekvő munkaerőhiánnyal, a food-tech és a szociális gondoskodás ilyen típusú fúziója több lehet egy egyszerű érdekességnél: ez lehet a jövő egyik követendő modellje. Bebizonyítja, hogy az automatizálás célja nem feltétlenül az ember kiiktatása az egyenletből, hanem az, hogy lehetőséget adjon számára az értelmesebb, emberibb munkavégzésre.
