Az ipari robotokról sok minden elmondható, de az, hogy finomlelkűek lennének, biztosan nem. Egy többmázsás autóajtót patikamérlegen kiszámolt precizitással illesztenek a helyére, de egy tojással már meggyűlik a bajuk. Az ABB Robotics szerint a megoldás az emberekben – pontosabban a végtaghiánnyal élők által használt, csúcstechnológiás bionikus kezek adataiban – rejlik. Az automatizálási óriás és a PSYONIC összefogott, hogy a szenzorokkal telezsúfolt Ability Hand segítségével végre megtanítsák a gépeknek, milyen is az a bizonyos „finom érintés”.
A koncepció egyszerre elegáns és rendhagyó: ugyanazt a bionikus kezet, amit emberek százai használnak a mindennapjaik során, rászerelik egy ABB GoFa cobotra. Ezzel egy közvetlen adatcsatornát hoznak létre, amely a való világból származó tapintási, nyomás- és fogási információk tömegét zúdítja a robot tanulási modelljébe. A cél egy olyan új generációs „fizikai AI” kifejlesztése, amely képes megbirkózni azokkal a kaotikus, kiszámíthatatlan és sérülékeny tárgyakkal, amik évtizedek óta megoldhatatlan feladat elé állítják az automatizálást.
„A finommotoros manipuláció legalább annyira adat-, mint amennyire hardveres kihívás” – mutatott rá Dr. Aadeel Akhtar, a PSYONIC alapító-vezérigazgatója a hivatalos bejelentésben. Az Ability Hand – amelyet olyan nevek használnak kutatásaikhoz, mint a NASA vagy a Meta – jelenleg a piac egyik legfejlettebb protézise. Különlegessége a haptikus visszacsatolás, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy szinte „érezzék”, amit éppen a kezükben tartanak. Ezt az emberen tesztelt hardvert párosítják az ABB GoFa robotjának ipari precizitásával, hogy az emberi ösztönöket megbízható gépi teljesítménnyé fordítsák le.
Miért akkora szám ez?
Ez egy frontális támadás az automatizálás egyik utolsó nagy bástyája ellen: a nem tökéletesen egyforma tárgyak kezelése ellen. A legtöbb gyári megfogó ugyanis nem több egy buta csipesznél. Ha egy robotot sikerül megtanítani a törékeny, szabálytalan vagy puha tárgyak magabiztos kezelésére, azzal olyan szektorok előtt nyílik meg a kapu, mint a mezőgazdaság, az e-commerce logisztika vagy az élelmiszeripar – vagyis azok a területek, ahol ma még szinte kizárólag az emberi kézre lehet támaszkodni.
A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) becslései szerint a fejlett megfogási technológiák alkalmazása akár 30%-kal is csökkentheti a mérnöki tervezési időt, de az igazi főnyeremény az új piacok meghódítása. Azzal, hogy a protézishasználók tapasztalatait „crowdsourcing” módszerrel csatornázzák be a fejlesztésbe, az ABB és a PSYONIC talán megtalálta a végső csalókódot ahhoz, hogy a robotok végre megkapják a régóta hiányzó emberi érintést.
