Éppen akkor, amikor azt hittük, hogy a hardvertervezés bástyái még kitartanak az AI-invázióval szemben, felbukkant egy demó, amelyben egy állítólagos következő generációs mesterséges intelligencia egyetlen egyszerű utasításból tervezett meg egy komplex drón-vezérlőt. A teljes folyamat – az üres laptól egészen a gyártásra kész fájlokig – a beszámolók szerint mindössze 3 órát, 13 percet és 56 másodpercet vett igénybe. Elvégre az alvás, az evés és a kávészünet amúgy is csak a szénalapú létformák úri huncutsága.
A spekulatív, és lássuk be, kissé fanfiction-szagú “GPT-6 Astra” névre keresztelt AI-ágens közvetlenül a KiCad-ben, a népszerű nyílt forráskódú elektronikai tervezőprogramban dolgozott. A fejlesztő bejegyzése szerint az AI a teljes munkafolyamatot levezényelte: elkészítette a kapcsolási rajzot, megtervezte a nyomtatott áramkört (PCB), behúzta a huzalozást, és elhelyezte az alkatrészeket egy hatrétegű F405-ös repülésvezérlőhöz – ami egy nagy teljesítményű FPV drón agyaként funkcionál.
Ami miatt ez több egy egyszerű látványos ujjgyakorlatnál, az az AI állítólagos önhibajavító képessége. Az első tervezési fázis után az algoritmus autonóm módon futtatta le az elektromos (ERC) és tervezési szabályellenőrzéseket (DRC), majd a talált hibák alapján módosította az áramkört és a layoutot. A folyamat során a rendszer egy hajmeresztő, 52 millió tokent emésztett fel. A végén egy komplett csomagot köpött ki: Gerber-fájlokat, fúrási terveket, alkatrészlistát (BOM) és 3D-s modelleket, amiket már küldeni is lehet a gyártónak. Persze prototípus még nem készült, így egyelőre rejtély, hogy a cucc tényleg repül-e, vagy csak látványosan kiengedi magából a “működtető füstöt”.
Nem ez az első alkalom, hogy az AI a fizikai világ felé kacsintgat. Ahogy korábban már megírtuk, az AI-ágensek már most is képesek 3D-nyomtatható robotalkatrészeket tervezni és ellenőrizni egyszerű angol nyelvű parancsok alapján AI tervez és ellenőriz robotalkatrészeket egyszerű angolból . Azonban a mechanikai struktúráktól eljutni az elektronika sűrű és könyörtelen logikájáig hatalmas ugrást jelent.
Miért fontos ez?
A demó – amennyiben hiteles – mérföldkő a hardvertervezés teljes automatizálása felé vezető úton. Egy összetett, többrétegű PCB megtervezése komoly szakértelmet igénylő diszciplína, ami egy hús-vér mérnöknek általában napokba vagy hetekbe telik. Ezt egy magas szintű leírás alapján néhány órára sűríteni radikálisan felgyorsíthatja a prototípusgyártást és az innovációt.
Ez a technológia egy olyan jövőt vetít előre, ahol egy eszköz pontos körülírása gyakorlatilag egyenlő annak létrehozásával, drasztikusan lecsökkentve a belépési küszöböt a komplex hardverfejlesztés világába. Egyelőre úgy tűnik, a mérnökök állása biztonságban van – valakinek mégiscsak össze kell forrasztania a prototípust, és ki kell derítenie, hogy az AI-nak van-e humorérzéke a kondenzátorok elhelyezésekor. De hogy ez meddig marad így, azt ma még senki sem meri megjósolni.
